Dress Code: Cocktail Attire

Talán nem mondok újat, ha azt mondom, manapság a dress code alapú öltözködés már korántsem olyan színes és sokrétű, mint a hőskorban. Igaz, bizonyos körökben még előfordulnak Black Tie, avagy szmokingos rendezvények, sőt időnként lezajlik egy frakkért kiáltó királyi esküvő is, ám ezek ritkán érintik a hétköznapi embereket. Épp ezért nem csodálkoznék, ha legtöbben az estélyi megjelenést távoli, elérhetetlen, amolyan “úri huncutságnak” tekintenék, amivel legfeljebb filmen találkozhatnak. Nos, a jó hír az, hogy nem muszáj így gondolkoznunk, ugyanis a klasszikus stílus ezen szegmensének is van olyan szintje, ami elérhetőbb, mint a Black vagy a White Tie. A rossz hír viszont az, hogy ezt még kevesebben ismerik, mint az imént említett dress kódokat. Ismerjük hát meg a Cocktail Attire fogalmát, ha másért nem is, hát azért, mert garantálom, hogy mindannyian járunk olyan eseményekre, ahol ez az előírás adekvát lehet.

A Cocktail Attire valójában az ún. kisestélyi megjelenéssel rokon, bár annál jóval oldottabb, mondhatni egy informálisabb estélyi öltözködési forma. A név sokatmondóan utal a koktélpartikra, aminek az az oka, hogy a 20-as évek környékén valóban népszerű lett egyfajta “Cocktail Hour”, amikor az üzlettel/munkával töltött órák már lejártak, de az esti Black Tie ideje még nem jött el. Az elnevezés nem véletlenül sugall bohém italozgatást, ez a dress code ugyanis előszeretettel párosul mérsékelten formális rendezvényekkel, úgy mint partikkal, esküvőkkel, évfordulókkal vagy fogadásokkal. Gyakorlatilag egy közepesen formális dress code-ról beszélünk, ami valahol a business casual és a black tie között van félúton, így rendhagyó módon mind az informális, mind a formális stílusjegyekből táplálkozik.

Mit is jelent ez pontosan? Nos azt, hogy olyan öltözékre lesz szükségünk, ami színvonalát tekintve valahol középre esik a skálán, avagy nem túl casual, ugyanakkor nem is annyira ünnepélyes, mint egy szmoking. Elméletben ez a definíció akár az üzleti viseletre is igaz lehetne, azonban a nappali business look önmagában túl hivatalos a cocktail attire légköréhez. Az összeállítás vázát azonban nyugodtan építhetjük az irodában is viselhető öltönyös koncepciókra, sőt, mivel ez egy kevésbé formális szint, a lazább zakós szettek sincsenek kizárva. Azonban fontos, hogy az összeállítás hangulata egyértelműen elkülönüljön a hétköznap és a munkahelyen hordott daraboktól.

Na de hogyan tehetjük meg mindezt a gyakorlatban? Ha egy alapvetően business öltönyt szeretnénk felhasználni, akkor a trükk az, hogy megengedünk magunknak olyan stílusjegyeket, amik egyébként szóba sem jöhetnének steril irodai környezetben. Vegyünk példának egy fogazott hajtókás  tengerészkék öltönyt, amit akár egész héten viselhetünk a munkahelyünkön. Ha egyértelműsíteni akarjuk, hogy nem csak munka utáni italozgatásra igyekszünk, hanem mondjuk egy CA dress code-al ellátott esküvőre, tűzzünk ki egy “boutonniere”-t, válasszunk egy formálisabb nyakkendőt, és ha az utolsó köteléket is elvágnánk a hétköznapi megjelenéssel, akkor használjunk selyem vagy szatén díszzsebkendőt.

Ezzel együtt persze nem használhatunk bármilyen öltönyt az átlényegülésre. Anyagminőséget tekintve nyugodtan igazodjunk az évszakhoz illő szövetekhez, de minták terén kerüljük a kimondottan üzleti szektort idéző típusokat, mint a tőzsdecápás, hajszálcsíkos darabok, és mellőzzük a vidéki létformát képviselő összes vállfajt is.  Színek terén legjobb a sötétebb, mondjuk tengerészkék, sötétszürke, vagy középszürke, de a kisestélyi megjelenéssel ellentétben hanyagoljuk a túlzott ünnepélyességet idéző emelkedettséget fémjelző fekete öltönyt. Ingek terén maradjunk a dress shirt típusnál, ami opcionálisan társulhat akár egy bátrabban mintázott (pl. virág vagy aprómintás) nyakkendővel is. A cipők terén egyértelműen a dress shoe kategóriából válasszunk, azon belül is a legjobb egy fekete oxford, esetleg egy monk strap. Mivel estélyi programról van szó, a barna szín nem játszik.

Ahogy már utaltam rá, ha nem az öltönyös eleganciát szeretnénk alapnak, akkor egy efféle informálisabb estélyen szóba jöhetnek még a zakós összeállítások is, természetesen sötét nadrággal párosítva. Korábban már olvashattak a kockás zakó idevágó felhasználásáról, így itt inkább azt említeném meg, hogy megfelelő színben (sötétkék, sötétzöld, esetleg bordó) szép CA alternatíva lehet még egy kordbársony vagy bársony zakó is, amit akár egy vékonyabb, semmiképp sem rusztikus, pamut, merinó vagy kasmír keverék garbóval is társíthatunk ing helyett. Ez az opció oldottabb eleganciát eredményez, mint az öltönyös variációk, így talán egy esküvőhöz nem elég ünnepélyes, azonban egy szimpla céges fogadásra kiváló megoldás lehet.

Összességében úgy vélem, a cocktail attire igazi jelentősége, hogy ez a legszélesebb körben alkalmazható dress code, amivel reálisan nézve találkozhatunk egy rendezvényen. Míg alig maroknyi ember akad, aki rendelkezik szmokinggal (a frakkot nem is említem), és még kevesebben képesek használni azt, az öltöny vagy egy zakó még sokak ruhatárában megtalálható, ráadásul jó eséllyel előbb-utóbb meghívást is kaphatunk egy olyan eseményre, ahol ezeknek hasznát vesszük. Másrészről, látni kell, hogy a klasszikus stílus komoly gondviselésre szorul. Óvni kell az olyan magától értetődő hagyományait is, mint a nyakkendőviselés, vagy a puszta öltönybe bújás, mert már az egyik utolsó mentsvárnak tekinthető üzleti környezetben is csökken az érdeklődés. Szerencsére növekvő számú eleganciára fogékony úriember akad, aki szívesen ápolná ezeket a tradíciókat, és számukra talán ez az egyik legjobb lehetőség, hogy úgymond “büntetlenül kiöltözhessenek” anélkül, hogy túl nagy legyen a kontraszt a környezetükkel.

Miért is hagynánk hát ki egy kínálkozó lehetőséget? Szerencsére most már, ha a meghívóban nem is szerepel ez a konkrét (vagy bármilyen) dress code, a kedves olvasó akkor is képes lesz felismerni mikor és hol érdemes cocktail attire-ban gondolkodni. Még ha a többség nem is teszi majd így.