Kultúra
A KULTÚRA, ÉLETFORMA
A veterán brit filmrendező, Sir Ridley Scott és David Scarpa forgatókönyvíró filmtörténeti bravúrt könyvelhetnek el: a The Benny Hill Show és a Szeszélyes évszakok szellemiségében deheroizálták Bonaparte Napóleont és Joséphine de Beauharnais-t, bár Antal Imre és Kudlik Júlia sokkal szórakoztatóbbak lettek volna az uralkodói hitvesi pár szerepében.
Megnéztem a Gólem Színház repertoárjában szereplő, Szalonklára című monodrámát. Majd ezt követően megnéztem milyen kritikát kapott a darab. Nos, ez a mozzanat késztetett arra, hogy végül billentyűzetet ragadjak, és magam is írjak néhány keresetlen gondolatot erről a különleges műről.
Nem titkolom, sokáig idegenkedtem Márai Sándor műveitől. Túlságosan divatosnak ítéltem, népszerűsége gyanús
volt, őt magát pedig a polgári világ emlékművének, élettelen kőszobornak láttam. Tévedtem.
Úgy vélem, nem túlzás azt állítani, hogy az ötórai teázás hagyománya tökéletesen csokorba gyűjti azokat az értékeket, amelyeket a brit kultúrában szeretünk, és amiket az utóbbi évtizedben a Downton Abbey c. sorozat mutatott be a leghitelesebben. Nem csoda hát, hogy a hivatalos szakácskönyv sikere után a teázási szokásokról is íródott egy könyv, amely részleteiben is bemutatja az ötórai tea szertartását. Íme egy kis ajánló, nem csak anglofil olvasóinknak.
Hajdan volt magyar elegancia
BUDAPEST, 1900–1934
KÉPZELŐERŐ ÉS SZEXUÁLIS FORRADALOM
