GIETHOORN – ÉSZAK VELENCÉJE?

Ha már Velencéhez hasonlítják, nos, a turizmus fejlődése Giethoorn számára is komoly kihívásokat jelent, legyen szó természetvédelemről vagy akár az autentikus kulturális értékek eróziójáról – ilyenkor kiemelten fontosak az olyan stratégiák, amelyek egyensúlyt teremtenek a turizmus fejlődése és a kulturális hagyományok megőrzése között. Kíváncsi voltam, vannak-e itt ilyenek, és működnek-e, de mielőtt erre rátérünk, nézzük meg, honnan is nőtt ki ez a különös település.

Giethoorn a középkorban egy mocsaras területen jött létre, amelyet a környező folyók és tavak tápláltak vízzel. A falut az 1230-as évek körül fedezte fel egy, a Földközi-tenger árvíz és pestisjárvány sújtotta környékéről származó menekült csoport. Az ideérkezők nagy mennyiségben találtak vadkecske szarvakat - feltételezhetően az 1170-es árvíz pusztította el őket. Erről a jelenségről kapta a település a “Giethoorn” nevet, ami kecskeszarvat jelent. Az itt élők vízi útvonalakat hoztak létre, hogy könnyebben közlekedhessenek és kereskedhessenek.

Az első hidakat és csatornákat az 1700-as években építették, amikor a település főként a tőzegkitermelés és kereskedelem révén elkezdett fejlődni. A tőzeg- és nádszálas elemek jellegzetességként jelennek meg Giethoorn építészeti stílusában is. A hagyományos faházakat kis szigetekre és fövenyekre építették, kiváló minőségű helyi faanyagból. A szűkös földrajzi körülmények és a vízi közlekedés miatt a településnek sajátos életstílusa alakult ki, aminek része van abban, hogy mára világhírű turisztikai célponttá vált. Ez bár jelentős gazdasági lehetőségeket teremtett, mára súlyos próbatétel a fenntartható turizmusra való átállás és a helyi közösség igényeinek egyensúlyozása.

A 38,47 km² területi kiterjedésű település Hollandia északi részén található, közel az északi-tengeri partokhoz. A legközelebbi nagyvárosok, mint Amsterdam, Rotterdam 1-2 óra autóútra vannak, de vonattal is könnyen elérhető a település. Giethoorn belső területén azonban egyáltalán nincs autós közlekedés, sőt, jellemzően autóutak sincsenek.

Az emberek gyalog közlekednek, a partot szegélyező járdákon és a csatornákon átívelő hidakon. Tulajdonképpen a vízi utaknak ez a fajta dominanciája határozza meg Giethoorn arculatát, karakterét és egyúttal a turisztikai vonzerejét. Ami a település külső területeit illeti, itt mocsaras területek, tavak, erdőségek és gazdag állatvilág jellemző, tehát mondhatjuk, hogy a földrajzi elhelyezkedés és a természeti adottságok meghatározó szerepet játszanak a település identitásában, egyúttal jelentős hatással vannak a helyi közösség életére, a falu gazdaságára, és a turizmus okán a kulturális dinamikájára is. 

A település mintegy 3000 fős populációjának nemzetiségi összetétele meglehetősen homogén, 2600 fölött van az autentikus holland lakosok száma. A lakosság több, mint fele férfi, a másik fele nő – csak, hogy ne tűnjön diszkriminatívnak a leírásom. Ha mégis az lenne, merthogy mondjuk van a lakosság körében nem bináris elem, az nem az én saram, hanem az allcharts.info-é.

A 25-65 év közötti korosztály pedig szintén a lakosság több, mint 50%-át teszi ki. Családi állapot tekintetében a házasok – nem házasok közel azonos arányban vannak, csupán néhány százalékkal magasabb a házasságban élők száma. A születési és az elhalálozási arányt tekintve a mérleg utóbbi felé billen, tehát csökkenő lélekszámról kell tudomást venni.

A bevándorlás mindössze 13% -os arányt mutat, ami érdemben talán nem bolygatja meg a "vérvonal" arányait, de a problémát sem fogja megoldani. Persze, nem hinném, hogy hosszú távon a hollandok nem fognak kitalálni valamit erre az “égetően sürgős problémára”. Ha már a bevándorlás szóba került, vessünk egy pillantást a bűnözési mutatókra is: 2022-ben 74 bűncselekmény volt az 1000 főre jutó arány, melyek között vezet a lopás és a közlekedési kihágás, de szerepel a statisztikákban a szexuális erőszak is - ez azért fura lehet egy ekkora populáció esetében, még ha arról nem is szól a statisztika, hogy a bűncselekményeket helyi lakosok vagy turisták követik-e el, persze lehet evidensnek kellene tekinteni, hogy nem a turistákra vonatkoznak az adatok, ellenkező esetben én nem a helyi lakosság számával arányosítanám a statisztikát, akkor is, ha ez utóbbi nem az erősségem. A környezetkárosítás száma azonban 0, azaz nulla, ez ügyben tehát valamit jól csinálnak.

Giethoornban több, mint 500 vállalkozás működik, melyek között a vendéglátás és a szolgáltatásipari tevékenységek vezetnek, de jelen vannak a gazdálkodási profil, az energiaipar, a közlekedés, a kulturális és infokommunikációs, valamint a pénzügyi szolgáltatások is. Teljesen egyértelmű, hogy a település gazdasági struktúrája turizmusfüggő. Hogy így legyen, arról persze ők maguk is gondoskodtak, hiszen elég sokat tettek azért, hogy Giethoorn „turistacsalogató” hely legyen, aztán most ennek isszák a levét.

Az egy főre jutó átlagjövedelem meghaladja a 30.000, - eurót - na most bosszankodjunk egy sort. Furcsa mód van olyan is, hogy valakik a szociális létminimumon élnek, a lakosság mintegy 4-5%-a, bár nyilván mást jelent ez Giethoornban, mint Mátészalkán. A nyugdíjasok, munkanélküliek és keresőképtelenek száma 750 fő körül mozog. Közel 1400 ingatlan van a településen, ezek átlagértéke 400.000, - euró, és kb. 70%-a van magántulajdonban. A házak 83%-a 2000 előtt épült, a lakatlan ingatlanok aránya 8% körül van. A háztartások száma 1255, ebből 1 fős háztartás van 375, gyermek nélküli több fős háztartás 455, míg gyerekes háztartás 420 körül.

Nos, statisztikákból épp elég ennyi, most pedig vessünk egy pillantást arra, amire már a jegyzetem elején utaltam: Giethoorn kulturális öröksége szorosan összefonódik a vízi életmóddal. A csatornákon való csónakos közlekedés és a vízi utak mentén zajló életmód, a helyi kultúra része, ami generációkon keresztül öröklődik.

A település hagyományos épületei többnyire a környező területek tőzeg és nád elemeit tükrözik, hozzájárulva a település autentikus és idilli megjelenéséhez. Számos rendezvény és ünnepség színesíti a mindennapokat, mint például a "Csatornafesztivál", amely a település vízi életmódját és hagyományait ünnepli. Ezenkívül a látogatók az itteni éttermekben élvezhetik a helyi természeti erőforrásokra és ízekre épülő konyhát. Érdekesség, hogy Giethoornban találhatunk olyan éttermeket, melyek jellemzően a holland vendégekre összpontosítanak, ezek jellemzően hagyományos holland ételeket és specialitásokat kínálnak.

Vannak viszont kifejezetten turistaorientált helyek, ahol a nemzetközi konyha szélesebb választékát és a különböző kultúrákból érkező látogatók ízlésének megfelelő gasztronómiai palettát kínálnak. Ez a fajta profildiverzifikáció azonban nem valamiféle kirekesztő szemléletből táplálkozik, csupán a praktikussági szempontokat és a vendéglátók egyéni preferenciáit tükrözi. És nyilván vannak olyan éttermek is, ahol a holland és a nemzetközi konyha kombinációját kínálják, valamint olyan szolgáltatásokat, amelyek segítségével a látogatók megismerkedhetnek a helyi kultúrával és hagyományokkal.

A turizmusnak értelemszerűen számos pozitív hatása van, mint például gazdasági fejlődés, munkahelyteremtés és a kulturális csere. Ugyanakkor az Európán kívülről érkező turisták számának ésszerűtlen mértéke komoly problémákat is okoz. Megesik, hogy turisták privát területekre lépnek be, magánházak kertjében piknikeznek, a pelenkát nem pusztán eldobják az út szélén, hanem egyenesen belehelyezik a postaládákba. Válaszként Giethoornt a helyi lakosság teleplakátolta többnyelvű feliratokkal, táblákkal, szalagokkal, láncokkal, matricákkal. A feszültség növekszik, és érthető módon sokaknak van elegük a turizmus okozta cirkuszból.

Tulajdonképpen a helyi lakosság egyre inkább elveszettnek érzi a települést, ahol egy frekventáltabb napon a zsúfoltság miatt már nem lehet emberhez méltó módon áthaladni a sétányokon. Giethoorn önkormányzati szabályozása azonban még a napelemek felhelyezését sem engedélyezi a házakra, mert azok rontanák a település autentikus arculatát, ám az olykor barátságtalan táblák sem kevésbé illúziórombolók. A turizmus-terhelésnek és a konfliktusoknak számtalan egyéb aspektusa is ismert, aminek olykor maguk a turisták is szenvedő alanyai, hiszen egy normál esetben 50 perces vízi túraútvonal teljesítése 2,5 órát vesz igénybe, a csónakok és egyéb vízi járművek torlódása okán.

És, hogy miként igyekszik Giethoorn feloldani a konfliktusokat, hogy a turizmus növekedése ne károsítsa az ökoszisztémát, és hogy a falu hosszú távon fenntartható maradjon? Az alábbiakban felsorolok néhány példát az ilyen erőfeszítésekre:

​A fenntartható közlekedés elősegítése: a turisták nagy része csónakokkal közlekedik a csatornákon és a tavakon. Azonban a motoros csónakok zajosak és károsak lehetnek az ökoszisztémára. Ennek megelőzése érdekében az önkormányzat által biztosított elektromos csónakokat lehet bérelni, amelyek csendesebbek és környezetbarátabbak.

Hulladékgyűjtés és feldolgozás: a turizmus növekedése a hulladéktermelés növekedésével is együtt jár. Az önkormányzat és a helyi lakosok közösen dolgoznak azon, hogy az összegyűjtött hulladékot megfelelően kezeljék és újrahasznosítsák.

A helyi élelmiszertermelés támogatása: a helyi élelmiszertermelés támogatása fontos része a fenntartható turizmusnak. A faluban számos gazdaság és étterem kínál helyi ételeket és italokat, amelyek nem csak ízletesek, de hozzájárulnak a helyi gazdaság fejlődéséhez is.

A turisták oktatása és tudatosítása: az önkormányzat és a helyi lakosok számos programot szerveznek, amelyek célja, hogy a turisták jobban megismerjék a falu történelmét és kultúráját, valamint, hogy tudatosabbá váljanak a fenntartható turizmus szempontjai iránt.

Ezek az erőfeszítések nemcsak a falu fenntarthatóságát segítik elő, hanem a turisták élményét is javítják, hiszen így egy még élhetőbb, és tiszta környezetben tehetik látogatásukat.

Giethoorn kitűnő példa arra, hogy a helyi kultúra és a turizmus egyensúlya hogyan valósítható meg. A fenntartható fejlődés és az autentikus értékek megőrzése kulcsfontosságú azoknak a településeknek, amelyek turisztikai vonzerővel rendelkeznek. Az itt tapasztalt kihívások és megoldások tanulságosak lehetnek más hasonló települések számára is. A helyi közösség, az önkormányzat és az üzleti szektor összehangolt erőfeszítéseivel Giethoorn továbbra is egy élő és vonzó hely maradhat mind a lakosok, mind a turisták számára - vagy nem, majd kiderül...