Túlöltözhetjük-e a vőlegényt?

Dúl az esküvő szezon, s ebből adódóan sokkal több férfi készül lakodalomba, mint ahány vőlegény nősül. Azaz több százezer férfi teszi fel magának a kérdést, hogy akkor most mit vegyen fel. Van aki nem csinál nagy ügyet a dologból, elmegy akár farmerben is, de sokan vannak, akik mindenképp szeretnének eleget tenni az illemnek. Utóbbiak számára az öltöny logikus megoldás, mindössze arra igyekeznek kínosan figyelni, hogy túl ne öltözzék a vőlegényt. Ez a szándék két esetben komolyabb dilemmát, vagy akár egyenesen frusztrációt okozhat.

Egyik tipikus eset az a férfi, aki nem visel rendszeresen öltönyt, ezért az egyetlen "alkalmi" ruhája az a műszálas anzung, amiben anno maga is eleget tett a kötelező vőlegényi eleganciának, és most meggyőződése, hogy az aktuális vőlegény ennél rosszabb darabot fog választani. De nem tehet mást, kénytelen felvenni, mert igazán nem szeretne senki kedvéért új öltönybe beruházni. Így hát kissé aggódik, hogy eme felsőbbrendű eleganciájával megtiporja a vőlegény tekintélyét.

A másik eset az a férfi, akinek magas minőségű ruhatára van, és nem téved, amikor azt gondolja, hogy a legszolidabb öltönyében is várhatóan elegánsabb lesz, mint a mélyen tisztelt vőlegény. 

Egy fontos dolgot érdemes tisztáznunk már itt az elején:  a vőlegény túlöltözése kizárólag dress code-beli alapon történhet meg, vagyis az öltözékhierarchia alapján. Ha például az esküvő dress code-ja "Black Tie" és minden férfi szmokingot visel, nem valósulhat meg túlöltözés attól, hogy valakinek szebb, vagy jobb minőségű a szmokingja, mint a vőlegény által viselt darab! Túlöltözés akkor következhetne be, ha valaki a vendégek közülük szmoking helyett frakkban jelenne meg, mert ez esetben egy magasabb fokozatú dress code-ot képviselne a frakk, mint a szmoking. 

Abban az esetben, ha az esküvőnek nincs speciális dress code-ja és minden férfi öltönyt visel, nem valósulhat meg túlöltözés! Túlöltözés ugyanis nem fakadhat sem a ruházat magasabb minőségéből, sem a viselt összeállítás magasabb fokú ízlésességéből. Konkrétabban, ha a vőlegény öltönyt visel, és a vendég is öltönyt visel, nem beszélhetünk számonkérhető túlöltözésről akkor sem, ha a vendég öltönye a Savile Row-n készült, míg a vőlegény öltönye egy Tescos F+F. Nem beszélhetünk túlöltözésről abban az esetben sem, ha a vendég által viselt öltöny-ing-nyakkendő kombó ízlés dolgában Károly herceget is megszégyeníti, miközben a vőlegény megjelenése a Megasztár 5 előválogatójában "Bikicsunáj" művésznévvel elhíresült Szarka László "eleganciáját" sem éri el. Azaz, sem az öltönyök minősége közötti eltérés, sem a vendég jobb ízlése nem merítheti ki a túlöltözés tényállását!!!

Ha még mindig bizonytalan a férfi vendéget ebben az ügyben, mondván, "Mi van, ha az én öltönyöm színe, szabása, vagy mintája miatt, egyértelműen »elegánsabb«, mint a vőlegényé?", nos, akkor tisztelettel hadd mutassak rá valami olyasmire, ami tapasztalataim alapján nagyon sokszor elkerüli a lakodalomba meghívottak figyelmét: a vőlegénynek nem feladata mindenkinél elegánsabbnak lenni! Nem elvárás vele szembe, hogy ő legyen a legszínesebb pacsirta. Tehát, ha például Elton John hivatalos egy mátészalkai esküvőre, nyugodt szívvel felveheti csillámporos rózsaszín zakóját, mert ez a legkevésbé sem fenyegeti a vőlegény esztétikai tekintélyét. Egy díszesebb, netán valóban szebb öltöny, nem jelent támadást a vőlegény pozíciója ellen, mindaddig, amíg a menyasszony felismeri azt, akinek Igent kell mondania... Ideje lenne, hogy ezzel vőlegényként és vendégként is tisztában legyünk.

A túlöltözés tényleges megvalósulásának törvényei tehát nagyon egyszerűek: csak és kizárólag akkor beszélhetünk ilyesmiről, ha a vendég öltözetének protokolláris karaktere magasabb rangú, mint a vőlegényé. Ha tehát a túlöltözés tényállásának dress code-beli kritériumai nem állnak fenn, akkor a legnagyobb tisztelettel javaslom, egyszer s mindenkorra felejtsük már el ezt a népi hiedelmet, ezt a légből kapott városi, vagy falusi legendát, ezt az igazán alaptalan fóbiát, és igyekezzünk nem riogatni a vőlegény esetleges túlöltözésével sem önmagunkat, sem másokat. Jó mulatást kívánok!