A NYÁRI INGEK ANATÓMIÁJA

Ha valaki a klasszikus eleganciát követi, annak az év ezen szakában jó eséllyel nekiszegezik a kérdést, hogy nincs-e melege hosszú ujjú ingben. Ez a gondolatmenet több okból is megmosolyogtató, hiszen egyrészt azt a hamis képet festi, hogy az ing eleve évszakidegen a nyári szezonban, másrészt azt feltételezi, hogy ezen az “izzasztó” viseleten legfeljebb az ujjak rövidítése segíthetne némileg.  Nos, sport kifejezéssel élve, erre mondják, hogy kettőből semmi. Az igazi komfortérzetet ugyanis nem a rövidebb ujj, vagy az ing kategorikus elhagyása jelenti, hanem az alapanyag és a szövési struktúra. Az elsőről már sok szó esett, különös hangsúlyt fektetve a nyár vitathatatlan bajnokára, a lenvászonra. Kevés szó esett azonban azokról a különleges szövési mintázatokról, melyek a lennél kevésbé rusztikus pamut ingek esetében tehetnek jó szolgálatot, amikor fülledté válik a helyzet. Hogy ezt orvosoljuk, most megmutatom, hogy mely opciók közül érdemes válogatni.

Zephyr

Ez a szövési stílus sokatmondóan a nyugati szél görög istenéről kapta a nevét, amely elnevezés természetesen az elsőrangú lélegzőképességre utal. A hihetetlenül könnyű, légies anyagot az angol pamutiparban neves Sir Thomas Mason készítette először 1818-ban, méghozzá úgy, hogy a hosszanti irányú láncfonal és a keresztirányú felvetőszál szinte egyenlő arányban legyen jelen minden négyzetcentiméteren, ezáltal laza, négyzetes struktúrát hozva létre, ami kiválóan átengedi a levegőt. A zephyr ingek gyakran kockás mintázattal párosulnak, mint a tartan, az Eszterházy vagy a képen látható gingham, mivel a négyzetes szerkezet tökéletes „felbontást” nyújt az efféle mintáknak. Kockás verzióban ez típus egyébként amolyan „sportos” eleganciát kölcsönöz, minta nélkül pedig irodai környezetben sem kell szégyenkeznünk benne.

Voile

Formálisabb vizekre evezve, a voile egy oly típus, amely szorosra sodort, finom szálakból készül, ezáltal hasonlóan strapabíró és nyitott szövésű, mint a len, ugyanakkor sokkal kevésbé gyűrődékeny annál, így aztán alkalmas elegánsabb környezetben való viselésre is. A voile egyébként sokban hasonlít a poplinhoz, azonban míg az utóbbi csak a vékonyabb anyagok esetén átlátszó, az előbbi hátránya, hogy törvényszerűen kissé fátyolszerű. Bár mindez összességében igen hasznos, ha meleg éghajlatú országban tartózkodunk, vannak akik ódzkodnak tőle, mivel ezeket a tulajdonságokat leginkább női ruhadarabokkal azonosítják. Pedig az áttetszőség nem feltétlenül stílushiba (vegyük alapul a lent), különösen, ha zakó vagy blézer alatt viseljük az efféle darabokat, ahol gyakorlatilag nem is tűnik fel a fényáttetsző hatás.  A neves Turnbull & Asser és Budd ingszaküzletek például kimondottan dress shirtként árusítják a voile ingeket, a Bond filmek pedig hagyományosan a Connery-era óta ilyen szövésű ingeket használnak a meleg égövi szmokingos jelenetekhez. Persze, hogy az esetleges testszőrzet és a mellkas semmiképp se üssön át, a voile dress shirt a látható területeken vastagabb, extra piqué pamut réteget jelentő marcella, vagy esetenként piés mellrésszel rendelkezik.

Chambray

Bár a chambray ingek nem feltétlenül vékonyak, megfelelő vastagságban mindenképpen nyáridei alternatívái lehetnek a farmer, avagy denim szövésű casual ingeknek. Alapvetően mindkét variáció kétszínű fonállal készül, míg azonban a sűrűbb denim szövés hosszanti szála mindig két kereszt irányú szálon majd két ugyanilyen szál alatt halad át, addig a chambray  szimpla szövésű, azaz lazább szerkezetű, és könnyedebb. Az eredmény kinézetre egy igencsak farmerra hajazó ing, amelyben azonban nem kell tartanunk a hőmérőtől sem.

Giro Inglese

A giro inglese, avagy “angol szövés”-sel készült ingek teljesen nyitott szövéssel rendelkeznek, amelyben két egybefonódó szál jellegzetes méhsejt alakzatot képez, gyakorlatilag szabad folyást engedve a levegő áramlásának.  Az “üreges” textíliát a brit Airtex cég találta fel a 19. században, kimondottan azzal a céllal, hogy egy tökéletesen lélegző anyagot hozzanak létre a zavartalan nyári kényelem érdekében. A textúra távolról egyébként az oxford szövetre emlékeztet kissé, ezért aztán remekül passzol a sportzakók nyári válfajaihoz, például egy szintén strukturált, mondjuk mesh darabhoz.

Seersucker

Egy korábbi cikkben már szó esett erről a pazar nyári anyagról, így csupán dióhéjban összefoglalva, az Indiában kifejlesztett textúrát speciális szövési technikával teszik ráncossá, amelyben eltérő feszességű szálak összeszövése hullámos felületet hoz létre. Az így kapott szövet helyenként elállt a testtől, megkönnyítve ezzel a hő eloszlását és a levegő keringését, ami nem csak zakók és nadrágok, de ingen terén is biztosítja a tökéletes nyári komfortot. Válasszuk akár hagyományos csíkos, akár minta nélküli változatban, a makulátlan, casual megjelenés megkérdőjelezhetetlen lesz.

Most már talán a legelhivatottabb kritikusai is láthatják, hogy korántsem a hosszú ujjú ing a nyár igazi mumusa. A probléma sokkal inkább abban áll, ha a rálátás hiánya miatt nem ismerjük fel a lehetőségeinket, és olyan évszakidegen szövetet öltünk magunkra, ami jelentősen rontja a komfortérzetünket. Aki viszont picit is tudatosan öltözködik, és bármelyik itt leírt szövési struktúra mellett teszi le voksát, annak garantáltan új távlatok nyílnak majd meg a nyári ingviselés élményében. Még az is előfordulhat, hogy aki próbát tesz velük, többé nem is akar mást viselni. Nem ez volna az első eset.