AHOL KÉRDÉSEK VANNAK, OTT VÁLASZOKNAK IS LENNIÜK KELL

Azok kedvéért, akik nem tudják, hogy miről van szó, elmondom, hogy a PKD egy olyan táplálkozási módszer, amely alkalmas a civilizációs betegségek teljes gyógyítására. Tudományos módszer, orvosi tevékenység, ami helyesen betartva veszélytelen, nincs kockázata, nincsenek mellékhatásai. Mint minden új “felfedezés” ez is a szokásos reakciókat váltotta ki a boldog ráeszméléstől a csodálkozó hitetlenkedésen és kételkedésen keresztül a maximális elutasításig. Ezt igazán jó dolognak gondolom, hisz Szent-Györgyi Albert tökéletesen megfogalmazta:

Minden felfedezés azért felfedezés, mert ellentétben áll az ismert tudással. Ha nem áll ellentétben, akkor csak egy kis adalék.

Ez után a kis bevezető után térjünk rá az előző cikk végén megfogalmazott kérdések megválaszolására!

1. HONNAN SZÁRMAZIK EZ A KÉPTELENNEK TŰNŐ ELMÉLET?

A paleo-ketogén étrend állati zsír-fehérje alapú táplálkozást jelent. Az első olyan tudományos vizsgálatot, ami paleo-ketogénnek tekinthető 1930-ben publikálták (McClellan és Du Bois, 1930). Vilhjalmur Stefansson antropológus és sarkutazó egyszerre volt ötletgazdája és résztvevője ennek a vizsgálatnak. Stefanssonnak meggyőződése volt, hogy az északi sarkkörön túl élő inuitok zsír-hús alapú étrendje teljes értékű és nem egészségtelen. Ennek bizonyítására fogott bele egy társával együtt egy orvosok által ellenőrzött vizsgálatba, amelynek során egy teljes éven keresztül csak állati zsírral, hússal és belsőségekkel táplálkoztak vitamin és ásványi anyag kiegészítés nélkül. A tanulmányban leírtak szerint a vizsgálat alatt mindketten végig egészségesek maradtak, laborparamétereik normál tartományon belül voltak, nem voltak veseproblémára vagy vitaminhiányra utaló tüneteik.

A paleolit táplálkozás alapgondolata, mint a kőkori ember táplálkozását reprodukáló táplálkozási forma, Walter L. Voegtlin gasztroenterológus 1975-ben kiadott könyvében jelenik meg először (Voegtlin, 1975). Voegtlin ebben a nagyívű munkájában elméleti és gyakorlati alapokról indulva fogalmazza meg és vezeti le, hogy az állati zsír-hús alapú étrend tekinthető egyedül olyannak, mint ami tökéletesen illeszkedik az ember élettani működéseihez. Voegtlin a nyers zöldségeket teljes mértékben kizárja, és csak a fermentált zöldségek tekintetében tesz némi engedményt. A gyümölcsöket csak nagyon kis mennyiségben és nem rendszeresen tartja elfogadhatónak. /Forrás: paleomedicina.com/

Több orvosi vagy szakértői próbálkozás után, amelyek vagy hibásnak bizonyultak, vagy nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket és elvárásokat, az eredeti, Voegtlin által megalapozott táplálkozási rendszer, vagyis a paleo-ketogén táplálkozási mód bizonyult a leghatékonyabbnak a betegek kezelésének gyakorlatában a civilizációs betegségek gyógyításában, bizonyos további finomítások után.

2. NEM BAJ, HOGY EZ EGYOLDALÚ?

Röviden a válasz: NEM baj. Az állatvilágban a húsevők nem akarnak legelni és a növényevők nem vadásznak más állatokra.

A PKD:

— az ember szükségleti táplálkozása
— tartalmazza mindazt, amire az embernek szüksége van és nem tartalmaz semmi olyat, ami káros a számára

Azt, hogy mi az, ami szükséges és mi az, ami káros a számunkra, azt a biológia határozza meg, függetlenül a tanult szokásainktól, a gasztronómiától és a divatos irányzatoktól. A paleo-ketogén étrend  egyáltalán nem egyhangú. Nagyon ízletes és nagyon változatos. A nem régen megjelent PK szakácskönyvben több, mint 100 recept szerepel, és közel még egyszer annyi kimaradt belőle.

3. ÉS A SZÉNHIDRÁTOK? ANÉLKÜL MI LESZ AZ AGYUNKKAL?

Bizonyos mennyiségű szénhidrátra /CH/ szükségünk van. Táplálkozással bevitt CH-ra azonban nincs. Van néhány szerv és szövet, amely nem tud energiaként zsírt használni, mert nincsenek benne mitochondriumok. Ezeknek van szüksége glukóz-ra /cukorra/. Az ehhez szükséges CH mennyiséget a máj előállítja a glukoneogenezis nevű folyamatban fehérjéből és zsírból. Az agyunk napi CH szükséglete kb 100gr. Az agy azonban remekül működik ketontestekkel is, melyek a zsír anyagcseréből származnak. A szükséges CH mennyiség 75 %-a fedezhető ebből. A maradék 25 gr-nyi glukózt a máj bőven előállítja.

4. MIÉRT NE LEHETNE SZÉNHIDRÁTOT, GABONÁT, GYÜMÖLCSÖT, ZÖLDSÉGET, NÖVÉNYI OLAJAKAT, TEJTERMÉKEKET ENNI?

Ezek az élelmi anyagok csak az utóbbi 10.000 évben kerültek be a táplálkozásunkba. Az anyagcserénk, a szervezetünk nem tudja ezeket megfelelően tolerálni. Ezek mindegyike vagy béláteresztést okoz, vagy a szervezet gyulladásos szintjét növeli. Vannak velük egyéb problémák is, de ez a két leglényegesebb érv ellenük. Ha a táplálkozásunk nem az élettani szükségleteink  kielégítésére szorítkozik, akkor a  szervezetünk nem tud a megfelelő módon működni. A helytelen táplálkozásból származó károkozást egy ideig kompenzálja a szervezet, előbb-utóbb  azonban már tünetek és betegségek jelentkezhetnek. Ez az a fő szempont, ami szerint érdemes az élelmi anyagokat egészségesnek  vagy károsnak minősítenünk.

A belgyógyászati és idegrendszeri civilizációs betegségek rehabilitációja során a paleo-ketogén étrenddel elérhető célok a következők:

— az áteresztő bél szindróma  /ÁBSZ/ megszüntetése,

— a szervezetet megbetegítő szénhidrát-terhelés megszüntetése és

— a mesterséges adalék- és élelmi anyagok elkerülése.

5. DE HISZ AZ EMBRER MINDENEVŐ, MERT GUMÓS ZÁPFOGAI VANNAK, NEEEEM???

Erről egy egész könyvet írt Peter S. Ungar. /Evolution’s bite/Az evolució harapása/

Bár az embernek gumós zápfogai vannak, mégsem mindenevő. Ha a gyomrát és a bélrendszerét nézzük, azok szerint húsevő. A növényi cellulózzal nem tud mit kezdeni, nem tudja bontani, a bélrendszere rövid, a gyomra egyszerű… Az ellentmondás az ún. Liem paradoxonnal oldható fel:

A Liem paradoxon egy adott szerv morfológiai sajátossága és a használata közötti látszólagos ellentmondásra utal. A paradoxon feloldása, hogy az evolúció folyamán a fog morfológiája nem feltétlenül követi az étrend megváltozását. Ha a fog morfológiája megőrződik, annak az lehet az adaptív előnye, hogy a fogak tulajdonosa a régi és az új étrendnek megfelelő táplálékokat is el tudja fogyasztani, ami különösen akkor előnyös, ha az új étrendnek megfelelő és egyébként előnyben részesített táplálék nem mindig elérhető.

6. MENNYI HÚS ÉS MENNYI ZSÍR?

A hús-zsír aránya a fontos. Legegyszerűbben súlyra lehet megadni.

A hús-zsír arány a következő: 100 gr húshoz 40 gr szalonna vagy zsír. Természetesen ez sovány húsra vonatkozik. Egy jó zsíros tarjához vagy csülökhöz például nem szükséges pluszban szalonnát is sütni. :)

7. ÉS??? AZON KÍVÜL MÁST NEM IS LEHET ENNI?

Amennyiben a gyógyulás a cél valamilyen betegségből, akkor gyógyulási folyamat alatt nem lehet mást enni. Vannak olyan súlyos betegségek, amikor nincs más út és esély, ragaszkodni kell a szigorú PKD-hoz. Abban nincs más, csak zsír, hús és belsőségek. Mindez 4 lábú állatokból. Ha valaki egészséges, vagy ha már meggyógyult bizonyos betegségek után, a táplálkozás kiegészíthető, ám a zöldségek és gyümölcsök együttes mennyisége súlyra nem haladhatja meg a teljes táplálékmennyiség 25-30 %-át. Bizonyos kórképek esetén a tünetek megszűnése után sem megengedett a tápanyagok bővítése.

8. MI LESZ A VITAMINOKKAL?

A megfelelően folytatott PKD mellett nincs szükség vitamin kiegészítésre. A megfelelő húsokban és belsőségekben /főként máj és agyvelő vagy csontvelő/ minden szükséges vitamin megtalálható kellő mennyiségben. Mindenfajta táplálékkiegészítő használata kerülendő.

9. MI LESZ ÍGY AZ EPE MŰTÖTEKEL?

PKD mellett elfelejthetik, hogy epe műtöttek. Csak az epehólyagot távolítják el a műtét során, az epetermelés zavartalan marad. Az epe műtöttek azt a tanácsot kapják a műtét után, hogy tartózkodjanak a zsíros ételektől. Erre nincs szükség. Fokozatosan visszatérhetnek a megfelelő hús-zsír arányhoz!  Ha nincs kő az epeutakban, nem lesz panaszuk a zsírfogyasztás miatt. A napi elfogyasztott zsír mennyisége nem olyan hatalmas. Az epetermelés elbír vele.

10. MEDDIG TART EZ A “BÜNTETÉS”, HA VALAKI MEG AKAR GYÓGYULNI?

— első lépésben, amíg meg nem gyógyul
— aztán meg, amíg egészségesen akar élni
— tehát… konkrétan sokáig… örökké… ezt jelenti az életmódváltás

Ami első hallásra, váratlanul ránk zúdulva talán büntetésnek tűnik, az a szervezetünknek  maga a felszabadulás. Egyenesen áldás. :) Aki helyesen kezdi el és aztán nem hagyja abba, már 3-4 nap múlva érzi az étrend rendkívül jó hatásait. Csak azokból a pozitív változásokból könnyen fel lehet sorolni 25-30-at, amelyeket az egészséges ember tapasztal magán, ha a PKD-t folytatja.

11. A SOK ZSÍRTÓL NEM HÍZUNK EL?

Nem a zsírtól hízunk el. Tudom, a legegyszerűbb azt elképzelni, hogy ha zsírt eszünk, akkor abból bennünk is zsír lesz. A cukortól meg édesek leszünk? :) Neeeeem, ez nem ilyen szimpla dolog. Rendkívül sok “fogaskerék” kapcsolódik egymáshoz a szervezetben bonyolult folyamatok útján irányítva, mozgatva az anyagcserét. Ha egyszerűen szeretnék válaszolni, akkor azt kell mondanom, hogy a sok szénhidráttól hízunk el. A CH alapú anyagcsere vezet fokozott raktározáshoz, ami zsír formájában történik. CH nélküli táplálkozás és a megfelelően szabályozott táplálékfelvétel mellett az emberek optimális súlya fog beállni, tehát ez általában azt jelenti, hogy az emberek fogynak. CH hiányában a szervezet visszajelző mechanizmusa jól működik. Érzi, hogy mikor elég a bevitt ételmennyiség, és abbahagyja az evést.

Ezzel a végére értünk. Bízom benne, hogy választ kaptak olyan egyszerű vagy bonyolultabb kérdésekre is, amit eddig vagy fel sem tettek vagy nem kapták meg rájuk a valódi választ. Ezekre a mindannyiunkat érintő kérdésekre a választ tulajdonképpen nem én adom, hanem a biológia. Én csak a közvetítő vagyok önök felé. Tudom, hogy a válaszok több ponton is eltérnek attól, amit eddig hallottak vagy hittek. Ezt azonban véletlenül se tekintsék egyfajta támadásnak, hanem inkább valami nagyszerű lehetőségnek, amivel közelebb kerülhetnek önmagukhoz, és elérhetik azt, hogy egészségesen éljenek.